Hartáról röviden

Látogasson el nagyközségünkbe

Harta négyezer lakosú nagyközség a Duna bal partján, Budapesttől 100 kilométerre délre. A római korban Pannóniához tartozó helység Mátyás király és a Jagellók korában földvárral megerősített település volt. A török hódoltság másfél évszázada alatt elpusztult. Betelepítésére 1723-ban jöttek az első telepesek, a hartai Ráday Pál birtokára. A német Rajnavidék Hessen - Pfalz-i területeiről, később Württembergből. 1877-ben "igen csinos, vagyonos és népes német-magyar" községként tartják számon. A II. világháború vége nagy változások kezdetét jelentette. 287 németajkú családot telepítettek ki és 243 magyar családot telepítettek be Hartára. Sorsuk a közös munkák során és a családi kapcsolatok révén összeforrt. A templomok a falukép díszei. Az evangélikus 1798-ban, a református 1838-ban és a római katolikus 1943-ban épült. Harta természeti ékességei a Duna-part és a puszta. Az alig egy kilométernyire lévő Szigetre híd vezet. Bejáratánál jól látható a Duna kanyarulatának panorámája. A nyaralók melletti védett ártéri erdő ideális hely a pihenésre. A falu szélén kezdődő pusztákra szép kilátás nyílik a szentkirályi kunhalomról. A község egész környezete természetjárásra, horgászatra, vadászatra hív és vár. A történelmi idők és a régi népi életforma tárgyi emlékei a Helytörténeti Gyűjteményben tekinthetők meg. Itt láthatóak a hartai festett bútorok és az európai német nyelvterületen is egyedinek számító népviselet. Hartának partnerkapcsolata van a németországi Loßburg-gal, Hammerbrücke-vel és a franciaországi Anse-szal.
Tovább Harta Nagyközség hivatalos honlapjára